alternatív energia címkéhez tartozó bejegyzések

atomenergia

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Környezeti szempontból vizsgálva az atomenergia erősen vitatható technológia. Bár pártolói szerint nem szennyez, a veszély, amit a nukleáris technológia magában hordoz, nehezen hasonlítható össze másfajta környezeti kibocsátásokkal. Mennyi másfajta szennyezéssel ér fel vajon, ha egy országrész lakhatatlanná válik? Kifejezhető-e pénzben az emberi egészségkárosodás, a korai halálesetek, vagy a genetikai mutáció, a születési rendellenességek?
Az atomenergia soha nem lesz teljesen biztonságos, sőt, a híresztelésekkel ellentétben nem is olcsó. A működtetése egy lehatárolt időszakban lehet olcsó, de ha a teljes életciklus költségeit nézzük, akkor igen költséges termelési mód (lásd atomtemető).
Az atomenergia másik komoly hátránya, ha pl. a paksi bővítést nézzük, hogy elvonja a forrásokat ésszerűbb, környezetbarát alternatíváktól, mint az energiahatékonyság növelése, vagy a megújuló energia hasznosítása. Ha a termelési oldalt hatalmas mértékben bővítjük, kevés a motiváció az energiahatékonyságra. Energiagazdálkodás szempontjából a jövő sokkal inkább az intelligens megoldások felé mutat, mintsem a gigantikus és környezeti szempontból veszélyes nagyberuházások, kapacitásbővítések felé.

témakör: energia és környezet

éghajlatváltozás

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az éghajlatváltozást szokták globális felmelegedésként is emlegetni, ami egyrészt
megállja a helyét, mivel Földünk átlag-hőmérséklete a meteorológiai mérések
kezdetétől közel 1 fokkal emelkedett. Másrészt viszont az éghajlatváltozás egyes
területeken eredményezhet komoly lehűlést is, tehát csak általánosságban, Föld
méretekben beszélhetünk felmelegedésről.
Az éghajlatváltozás legvalószínűbb oka a légkörben halmozódó üvegházhatású gázok
növekvő koncentrációja, ami a fosszilis energia növekvő használatára vezethető
vissza.
Az éghajlatváltozás valószínű oka, hogy a kis mértékű hőmérséklet-növekedés
felborítja Földünk finoman hangolt éghajlati rendszerét, melyben minden mindennel
összefügg. Éghajlatunk egy végtelen összetevőkből álló rendszer, ezért változásának
pontos menetét lehetetlen megjósolni. Az éghajlatváltozás tehát minden térségben
más-más hatással járhat, illetve általában várható az időjárási szélsőségek
megszaporodása, ahogyan arra az elmúlt évtizedben is számos példát láthattunk.
Az éghajlatváltozás ellen úgy tehetünk, hogy csökkentjük fosszilis-energia-felhasználásunkat, amihez változtatnunk kell életmódunkon. Nem csak a közvetlen
energiafelhasználásunk számít (fűtés, közlekedés, áram felhasználás), hanem az
elfogyasztott termékekben megtestesülő energia és kibocsátás is. A fémtartalmú
termékek esetében pl. az ércek bányászata, a fémgyártás, megmunkálás és szállítás
környezeti terhei.

tiszta energia?

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Sokan azt gondolják, hogy ha sikerül a szolgálatunkba állítani olyan energia-
hordozókat, melyek használata nem jár közvetlen környezeti terheléssel, akkor az
emberiség elkerüli a természeti pusztítást. Ez sajnos nem így van.
Ha az emberiség teljesen tiszta és bőven rendelkezésre álló energiaforrást kezdene
használni, még mindig ott maradna a kérdés, hogy mire is használjuk az energiát. Az
energiát általában arra használjuk, hogy átalakítsuk vele a természetet, a
nyersanyagokat, valamint hogy működtessük vele technikára alapozott civilizációnkat.
A tiszta energia szinte korlátlan természetátalakításra, korlátlan közlekedésre és még
sok minden másra adna lehetőséget, amivel azonban tovább pusztítanánk az életet a
bolygón. Hogy a „fejlődésben” nem ismerünk mértéket, azt az eddigi történelem során
számos alkalommal bebizonyítottuk. Ugyanakkor életet, biológiai sokféleséget,
természetes élőhelyeket nem tudunk „előállítani”. Ezért nem elsősorban tiszta
energiára van szükségünk, hanem olyan életmódra, amely mellett természeti
erőforrásaink képesek megújulni és amely nem szorítja ki az életet maga mellől.

témakör: energia és környezet

Alternatív energiaforrások

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A nap- a szél-, a víz-, a biomassza-alapú és a geotermikus energia tartozik az alternatív
energiaforrások közé. Tengerparti területeken, vagy a tengeren nyerhető még energia
ár-apályból, vagy a hullámok energiájából is. Közismert néven hívjuk őket megújuló
energiaforrásoknak is, azonban vannak köztük olyanok, amelyek csak feltételesen
megújulóak (biomassza, geotermikus), mivel túlhasználat esetén forrásuk (pl. az erdő,
a termőtalaj, vagy a föld hője) nem képes megújulni. A biomassza energetikai
hasznosítása ráadásul a termelés oldaláról ökológiai kockázatokat is felvet, ezért az új
technológiák bevezetésével, esetleges központi támogatásával óvatosan kell bánjunk.
Ezen energiaforrások hasznosításának technológiája folyamatosan fejlődik, ezért a
berendezések árai csökkennek. Ilyen árcsökkenés jellemzi például az áram előállítására
alkalmas photovoltaikus napcellákat, melyek egyre versenyképesebb áron képesek
áramot termelni. Ennek ellenére még mindig érvényes, hogy egy lakossági megújuló
energiás beruházás megtérülése támogatás nélkül igen hosszú idő, akár 15-20 év is
lehet.
Környezeti szempontból a megújuló energia sem tiszta energia. Szigorú értelemben
csak az a tiszta energia, amelyet meg sem termelünk. A megújuló energia
hasznosítására szolgáló berendezéseket is elő kell állítani, annak is van nyersanyag- és
energia igénye, kimutatható tehát környezetterhelése, amennyiben teljes életciklusát
vizsgáljuk. A megújuló energiaforrások használatának környezet terhelése ezzel együtt
a teljes életciklusra vizsgálva is lényegesen kedvezőbb, mint a fosszilis energiaforrások
használata során.
Magyarországon a megújuló energia támogatási szempontból mostohagyerek, több
más szomszédos országgal összehasonlítva. Sajnos az elmúlt két évtizedben kevés
támogatásban részesült ez a terület.
Földünk lakosságának energia-felhasználása folyamatosan növekszik, ezért is nehéz
átállni a megújuló energiaforrásokra, mivel bővülő igényeket kellene kiszolgálni. Ha
mától elképzelhetetlenül gyors ütemben épülnének és állnának is üzembe megújuló  energiás kapacitások, akkor is csak részben tudnánk kiszolgálni növekvő igényeinket.
A megújuló energia használata tehát nem csodaszer, belátható időn belül nem fogja
megoldani égető környezeti problémáinkat. A megoldás abban rejlik, ha képesek
vagyunk változtatni energiafaló életmódunkon, ha tudunk szerényebben élni és ezt a
szerényebb életmódot szolgáljuk ki minél tisztább energiával.

témakör: energia és környezet

fosszilis energia

2014.06.14.  Fekete Zsombor

A szén alapú energiahordozókból származó energiát hívjuk fosszilis energiának. Növényi és állati maradványokból keletkeznek levegőtől elzárt bomlás során, évmilliók alatt. Ilyen energiahordozók a szén, a kőolaj, az olajtermékek és a földgáz. Szilárd, folyékony vagy gáznemű halmazállapotúak, nagy energiasűrűség jellemzi őket. Nem megújuló energiaforrások, felhasználásuk üvegház-hatású gázok kibocsátásával jár. Jelenlegi gazdaságunk és egész életmódunk nagyrészt fosszilisenergia-függő.
Földünk fosszilisenergia-készletei még átlagosan 100 évre elegendők, ebből a kőolaj hozzávetőleg 50 évre, a földgáz 60 évre, a szén 110-170 évre. A kőolaj könnyen kitermelhető része már elfogyott, így a kitermelés költsége és energiaigénye növekedni fog. A fosszilis energia kora tehát egy rövid virágkor után a végéhez közeledik. A szűkösségnél azonban nagyobb gond, hogy az energiaigényes emberi tevékenységeinkkel (közlekedés, mezőgazdaság, nyersanyag kitermelés, urbanizáció) lassan feléljük természeti környezetünket.

témakör: energia és környezet