A megtévesztő reklám az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megfogalmazásában „Minden olyan reklám, amely bármilyen módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos, illetve ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti”.
Vannak tehát reklámok, melyek tényszerűen téves, vagy alá nem támasztható információkat közölnek és így próbálják meggyőzni a vásárlókat. Alapvetően ezeket nevezzük megtévesztő reklámoknak. Ha kicsit elmélyülünk a reklámok kérdésében, megállapíthatjuk, hogy a megtévesztő reklám és a reklám-trükkök között nincs éles határvonal. Számos reklám erősen manipulatív módszereket használ, és jól látható, hogy a manipuláció és a téves információ gyakran alig választható el egymástól. Lásd reklám trükkök szócikkünket, azon belül a tudományoskodó reklámokat, vagy konkrét példaként a ’klinikailag tesztelt’ kifejezést.
A megtévesztő reklámok elleni civil fellépésnek immár komoly hagyományai vannak. Egyes civil szervezetek, mint a HUMUSZ, vagy a Tudatos Vásárlók Egyesülete időről időre az illetékes hatósághoz fordul annak érdekében, hogy az bizonyos megtévesztő reklámok közzétételét megtiltsa, illetve azok hirdetőit megbírságolja. Ezek a civil kezdeményezések már számos esetben sikerrel jártak.
A megtévesztés és a manipuláció határmezsgyéjén való szlalomozásra, ámokfutásra jó példákat találhatunk a www.tudatosvasarlo.hu weboldalon, ahol jól megalapozott és olvasmányos cikkek mutatják be a reklám-kommunikáció árnyoldalait.
Más cikkek hasonló témában:
A humusz a talaj felső rétege, a szerves anyagokat tartalmazó termőréteg. Nem egy vegyület, azaz nincs kémiai képlete és meghatározott szerkezete, hanem vegyületek keveréke. Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál nagyobb a termékenysége.
A talajban jelenlevő, vagy a talajba került szerves anyagok az ott élő mikroorganizmusok és szervetlen anyagok hatására fokozatosan lebomlanak: ez a folyamat a mineralizáció, amely során a bonyolultabb szerves anyagokból egyszerűbb szerves anyagok, majd a növények számára felvehető anyagok (H2O, CO2, kationok és anionok) jönnek létre. A lebomlás során keletkező egyszerűbb szerves anyagok a talajban levő szerves és szervetlen katalizátorok hatására képesek újra szintetizálódni. A talaj humuszkészletét a talajba jutó szerves anyag humuszosodása, valamint a humusz ásványosodásának dinamikus egyensúlya határozza meg*.
A szántóföldi, nagyüzemi mezőgazdaság a talaj rendszeres bolygatásával, tömörítésével, eróziójával és vegyszerezésével nagyrészt eltünteti a talajéletet és feléli a talajok humusz- tartalmát. Napjaink mezőgazdasági gyakorlatának egyik legjelentősebb veszélye a talaj termőrétegének a kimerítése, lásd talaj-csúcs.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
A talajerózió a talaj csapadékvíz, vagy öntözés által kiváltott eróziója. Az erózió szűkebb értelemben a csapadékvíz, tágabb értelemben a víz és a jég, általános értelemben minden felszíni erő felszínt pusztító munkája. A szél pusztító munkáját deflációnak nevezzük.
A talajerózió során a talaj anyaga elmosódik, csökken a talaj tápanyag- és humusztartalma, romlik a talajszerkezet, ezáltal jelentősen csökken a talaj termőképessége. Szélsőséges esetben a talaj teljesen el is pusztulhat, a felszínen pedig a terméketlen alapkőzet marad hátra.
Klasszikus értelemben a felszínen lefolyó csapadékvíz erózióját nevezték talajeróziónak, de kutatások bizonyították, hogy az esőcseppek felszíni becsapódása és a talajban szivárgó víz oldó hatása is okoz szerkezetrombolást, illetve anyagveszteséget, ezáltal csökkenve a talaj termőképességét. Hatásának elsősorban a növényzettel nem borított talajfelület van kitéve, amit a domborzati viszonyok (például meredek lejtők) fokoznak.
témakör: táplálkozás, élelmiszer
Más cikkek hasonló témában:
A komposztálás a szerves anyagok természetes bomlásán alapul. A komposztálás folyamatában a szerves eredetű hulladékot külön elhelyezve és megfelelően kezelve elérjük annak humusszá bomlását.
A komposztálás többszörösen is hasznos: csökkenti a lakossági hulladék mennyiségét akár 35%-kal, ráadásul a szemétben nem lesz jellemző a bűzös rothadás, illetve a kész komposzt visszaforgatásával pótoljuk a talajerőt, a talaj termőképességét. A komposztban élénk a talajélet, megtelepszenek benne a giliszták és laza, morzsalékos állaga is ideális kiskerti felhasználásra.
A komposztálódás elindul egy magára hagyott kupacban is, de ha kertünkben rendezett körülmények között szeretnénk tartani, akkor egyszerű komposzt-keretet érdemes készítenünk deszkákból, vagy akár raklapokból.
Néhány fő szabály a komposzt készítéséhez:
-3 vegyszerrel szennyezett szerves anyagot ne tegyünk bele (pl. déli gyümölcsök héja);
-4 a nagyobb darabokat aprítsuk, daraboljuk fel;
-5 időnként fogassuk át, levegőztessük a halmot;
-6 ne hagyjuk kiszáradni (a jó komposzt ideális esetben enyhén nedves tapintású);
-7 rétegesen néha keverjünk bele földet, vagy kész komposztot;
-8 amikor a komposzt halom, vagy annak egy része megérett, termeljük ki, használjuk fel a kertben.
témakör: hulladék
Más cikkek hasonló témában:
