élelmiszer címkéhez tartozó bejegyzések

ivóvíz – csapvíz, vagy ásványvíz?

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Ebben a kérdésben nincs objektív válasz, jó megoldás. Bármit is választunk, annak van jó és rossz oldala.
A palackozott ásványvíz vásárlása elképesztő mennyiségű hulladékot termel és a vonatkozó cikkek szerint a minősége sem mindig tökéletes. Egy liter ásványvíz előállítása, csomagolása és szállítása 6,5 liter vizet igényel és 2 000-szer több energia szükséges hozzá, mint ugyanennyi csapvíz előállításához.
A csapvíz általában klórtartalmú, összetétele a helyi vízszolgáltatás kezelési módszereitől függ. Bár régóta folyik kampány amellett, hogy az ivóvíz jó minőségű, azért a klór nem hiányzik a szervezetnek.
A szűrt víz nem termel hulladékot, nincs káros összetevője, de gépet kell beszerezzünk hozzá, rendszeresen filtereket kell cseréljünk és az automatikus öblítéshez (fordított ozmózis) vizet használ el. Energetikai értelemben egyik víz sem élő víz (bár a szűrt víznek már energetizáló egysége is van). Az ideális megoldás a tiszta forrásvíz fogyasztása volna, ám kevesen laknak ilyen forrásokhoz közel.
Valószínűleg a legésszerűbb megoldás a csapvíz egyszerű és hatásos szűrőkkel való szűrése. És ne feledkezzünk meg a régi klasszikusról: a legtöbb lakókörzetbe szállítanak szikvizes vállalkozók, akik szénsavval dúsított szűrt ivóvizet palackoznak újratölthető szódás palackokba. Bár a reggeli órákban jobb a lúgos hatású víz, este, vagy étkezés után a szénsavas szódavíz kiváló.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

közösség által támogatott mezőgazdaság

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A közösség által támogatott mezőgazdaság (community supported agriculture, CSA) kifejezést olyan rendszerekre alkalmazzák, amelyekben közvetlen kapcsolat alakul ki termelő és fogyasztó között, illetve a fogyasztók valamilyen módon elköteleződnek a termelők felé.
Az ilyen gazdaságok általában kisméretű, független, sok kézi munkát igénylő családi farmok. A fogyasztói közösség évente előre fizetett tagsági díjjal garantálja a felvevőpiacot és finanszírozza a gazdaság működtetését. A gazdaságot működtető kistermelők így egyrészt a minőségre tudnak koncentrálni, másrészt versenyképesek tudnak maradni egy olyan élelmiszerpiacon, amely alapvetően a nagyméretű, iparosított rendszert támogatja a helyi gazdaságokkal szemben.
A tagok a farmon megtermett terményeket veszik meg (általában előre kifizetik a láda árát és átadáskor derül ki, hogy mit kapnak a pénzükért), és bizonyos mértékig osztoznak a termelés kockázatában. Például ha a földieper-termés nem volt sikeres egy adott idényben, a tagok annyiban osztoznak a kárban, hogy kevesebb, rosszabb minőségű földiepret kapnak.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

mulcs, mulcsolás

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A mulcsolás talajtakarást jelent, általában valamilyen kerti, vagy mezőgazdasági hulladékanyaggal, mint fűnyesedék, fakéreg, szalma, vagy istálló trágya. A talajtakarás a talaj bolygatásának, rendszeres ásásának, gépi megművelésének talajbarát alternatívája. A mulcsolás kertművelési technika.
A mulcsnak számos kedvező hatása van a talajra és a növényekre. A takarás óvja a talajt a nagy fagyoktól és a kiszáradástól, a takart kert lényegesen kevesebb öntözést igényel, nem jelentkezik benne a gépek tömörítő hatása. A mulcs alatt intenzív a talajélet, a talajlakó élőlények „felássák” a talajt. A gyomosodás töredékére esik vissza (a mulcsolt kert a lusta ember kertje), a talaj a mulcs bomlásának eredményeképpen humuszban gazdagodik, javul a szerkezete és helyreáll benne a normális talajélet.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

élelmiszer-hulladék

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az élelmiszer azon része, melyet nem fogyasztunk el, hanem hulladékként a szemétgyűjtőkben végzi. A megvásárolt élelmiszer kidobása mellett élelmiszer-hulladék keletkezik az élelmiszer-előállítás folyamatában is. Az EU-ban átlagosan évente egy fő 180 kg élelmiszer hulladékot termelt, míg meglepő módon ez a szám hazánkban 200 kg. Az Egyesült Államokban egy tanulmány szerint az élelmiszer 14-15%-a felbontatlanul kerül kidobásra.
Az élelmiszer-hulladék óriási pazarlást jelent. Mindamellett az élelmiszer előállítása általában környezetterheléssel is jár, tehát a felesleges élelmiszer előállításával feleslegesen terheltük környezetünket, természeti erőforrásainkat.
Az élelmiszer-hulladék elkerülése érdekében kerüljük az impulzusvásárlást, hiszen olyankor nagyobb eséllyel veszünk meg felesleges árukat, használjunk bevásárló listát, figyeljünk a lejárati időkre és csak annyit vásároljunk, amennyit biztonsággal elfogyasztunk!

témakör: táplálkozás, élelmiszer

élelmiszer – pozitív lista

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az adalékanyagok dzsungelében nehéz eligazodni, és legtöbbünknek nincs elegendő ideje és háttérismerete, hogy mindenről tudja, vajon veszélyes-e. Mellesleg, a biztonság ebben a kérdésben nem objektív fogalom. Sokféle összetevőről egymásnak ellentmondó véleményeket hallunk (például ízfokozók), illetve gyakran előfordul, hogy amit korábban veszélytelennek hittünk, arról kiderül, hogy nem az.
A megoldás tehát nem az lehet, hogy megpróbálunk lépést tartani az élelmiszeripari fejlesztésekkel, anyaghasználattal és folyamatosan bíráskodni az újfajta árucikkek és összetevőik felett. Ettől sokkal ésszerűbb, ha olyan élelmiszert fogyasztunk, melynek az egészséges voltáról már meggyőződtünk. Legyen egy pozitív listánk arról, hogy mit érdemes megenni és ezt a listát bővítgessük, ahogyan bővítjük ismereteinket.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

adalék anyagok, E számok

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az adalékanyagok az élelmiszerekhez szándékosan hozzáadott anyagok. A hozzáadás célja az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak javítása, eltarthatóságának növelése, tápértékének megőrzése, feldolgozhatóságának megkönnyítése. Az adalékanyag nem élelmiszer, mennyisége legfeljebb 10g/kg az élelmiszerben és valamilyen kedvező hatást vált ki vagy az előállítási folyamatban, vagy a kész élelmiszerben.

Az adalékanyag felhasználásra vonatkozó előírások folyamatosan bővülnek, újabb anyagokat vesznek fel az engedélyezett listára, de az is előfordul, hogy egyes anyagok felhasználását korlátozzák, mint pl. a ciklamát tartalmú édesítőszerekét.

Az E számok az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok rövid jelölései, amelyek a feldolgozott ételek címkéin gyakran szerepelnek Európában.

Az adalékanyagokról, E számokról nagyon sok információt találunk a weben, magazinokban és kiadványokban. Szakemberek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az összeállítások jelentős része a tényeken túl téves információkat is tartalmaz, melyek elterjednek a laikusok között és tényként kezdjük el azokat kezelni. Bizonyos adalékanyagokról elterjedt, hogy betegségek kialakulásáért felelősek, mint az allergia, idegrendszeri problémák, emésztési rendellenességek, vagy daganatos megbetegedések, azonban a tárgyilagosságra törekvő források szerint az anyagoknak csupán kis részéről bizonyosodott be ilyen egészségkárosító hatás.

Szakemberek továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatását az adalékanyagok mellett számos más dolog is befolyásolhatja, ilyenek pl. a hőkezelés módja, vagy a vegyszer-maradványok.

A helyzetet bonyolítja, hogy az adalékanyagok tudományosan megalapozott megítélésében is vannak olykor változások. Az újabb értékelésekből kiderülhet, hogy korábban problémamentesnek ítélt anyagok felhasználható mennyiségét csökkenteni kell, vagy, hogy bizonyos fogyasztók esetében problémát okozhatnak. Egyes anyagok lekerülhetnek az engedélyezett listáról (lásd fentebb az édesítőszerek példáját), mások felkerülhetnek a listára. Az átlagos fogyasztót az ilyen változások elbizonytalaníthatják, csökken a bizalmunk, hiszen azt érzékeljük, hogy az adalékanyagok megítélése nem feltétlenül objektív és végleges.

Aki tehát szeretne tisztán látni az adalékanyagok dzsungelében, az nem spórolhatja meg az alaposabb tájékozódást.

A tudatos fogyasztói magatartás az lehet, ha körültekintően válogatunk az élelmiszeripari termékek között, ha igyekszünk saját magunk élelmiszert előállítani, vagy ha ismert, megbízható forrásból szerezzük be táplálékunk minél nagyobb részét.

linkek:
http://www.gunda.hu/e_num/index.html
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mi-elelmiszer-adalekanyag;
http://adalekanyag.lap.hu/;
http://www.femina.hu/egeszseg/a_legveszelyesebb_adalekanyagok_listaja;

fogyasztói társadalom

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A fogyasztói társadalom olyan társadalmi berendezkedésre utal, melynek fő célja és motivációja a javak vásárlása, fogyasztása. Ebben az értékrendben az önmegvalósítás egyik fő eszköze a fogyasztás, a személyes identitásunkat az határozza meg, hogy mit fogyasztunk. Önértékelésünk és társadalmi megbecsülésünk is nagymértékben attól függ, hogy milyen fogyasztási cikkekkel vesszük magunkat körül.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

mikroklíma

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Definíció szerint kisebb területre jellemző éghajlati adottság, amely eltér a környező légkör éghajlati adottságaitól.
Minden terület rendelkezik bizonyos sajátos mikroklímával, melyet leginkább a felszínborítás határoz meg. Jellegzetes mikroklíma lehet egy erdőben, egy vízparti területen, egy fás legelőn, egy sziklás tájon, vagy egy szántóföldi területen. A mikroklíma fontos jellemzője lehet az, hogy milyen mértékben képes kiegyenlíteni az időjárási szélsőségeket, hiszen ez a kiegyenlítő hatás védi az adott terület élővilágát. A mozaikos tájszerkezetek mikroklímája általában kedvezőbb, mint a nagy kiterjedésű nyílt területeké, hiszen a növényzet páracsapdaként működik, a fás szárú növények a gyökérzónában és a lombkorona szinten megtartják a tájban a vizet, valamint a lombok védelmet adnak a széltől. Az ilyen táj mind a szárazságot, mind a nagy mennyiségű csapadékot jól tűri.
A mezőgazdasági szántóterületek mikroklímája kedvezőtlen, hiszen azokon semmi nem véd a meleg, a szél és a szárazság ellen, sőt a nagy mennyiségű csapadék sem tud hasznosulni.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

talajerózió

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A talajerózió a talaj csapadékvíz, vagy öntözés által kiváltott eróziója. Az erózió szűkebb értelemben a csapadékvíz, tágabb értelemben a víz és a jég, általános értelemben minden felszíni erő felszínt pusztító munkája. A szél pusztító munkáját deflációnak nevezzük.
A talajerózió során a talaj anyaga elmosódik, csökken a talaj tápanyag- és humusztartalma, romlik a talajszerkezet, ezáltal jelentősen csökken a talaj termőképessége. Szélsőséges esetben a talaj teljesen el is pusztulhat, a felszínen pedig a terméketlen alapkőzet marad hátra.
Klasszikus értelemben a felszínen lefolyó csapadékvíz erózióját nevezték talajeróziónak, de kutatások bizonyították, hogy az esőcseppek felszíni becsapódása és a talajban szivárgó víz oldó hatása is okoz szerkezetrombolást, illetve anyagveszteséget, ezáltal csökkenve a talaj termőképességét. Hatásának elsősorban a növényzettel nem borított talajfelület van kitéve, amit a domborzati viszonyok (például meredek lejtők) fokoznak.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

monokultúra

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Nagytáblás szántóföldi művelés, amelyben egy-egy növénykultúrát termesztenek nagyobb egybefüggő területen.

témakör: táplálkozás, élelmiszer