élelmiszer-biztonság címkéhez tartozó bejegyzések

ivóvíz – csapvíz, vagy ásványvíz?

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Ebben a kérdésben nincs objektív válasz, jó megoldás. Bármit is választunk, annak van jó és rossz oldala.
A palackozott ásványvíz vásárlása elképesztő mennyiségű hulladékot termel és a vonatkozó cikkek szerint a minősége sem mindig tökéletes. Egy liter ásványvíz előállítása, csomagolása és szállítása 6,5 liter vizet igényel és 2 000-szer több energia szükséges hozzá, mint ugyanennyi csapvíz előállításához.
A csapvíz általában klórtartalmú, összetétele a helyi vízszolgáltatás kezelési módszereitől függ. Bár régóta folyik kampány amellett, hogy az ivóvíz jó minőségű, azért a klór nem hiányzik a szervezetnek.
A szűrt víz nem termel hulladékot, nincs káros összetevője, de gépet kell beszerezzünk hozzá, rendszeresen filtereket kell cseréljünk és az automatikus öblítéshez (fordított ozmózis) vizet használ el. Energetikai értelemben egyik víz sem élő víz (bár a szűrt víznek már energetizáló egysége is van). Az ideális megoldás a tiszta forrásvíz fogyasztása volna, ám kevesen laknak ilyen forrásokhoz közel.
Valószínűleg a legésszerűbb megoldás a csapvíz egyszerű és hatásos szűrőkkel való szűrése. És ne feledkezzünk meg a régi klasszikusról: a legtöbb lakókörzetbe szállítanak szikvizes vállalkozók, akik szénsavval dúsított szűrt ivóvizet palackoznak újratölthető szódás palackokba. Bár a reggeli órákban jobb a lúgos hatású víz, este, vagy étkezés után a szénsavas szódavíz kiváló.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

élelmiszer – pozitív lista

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az adalékanyagok dzsungelében nehéz eligazodni, és legtöbbünknek nincs elegendő ideje és háttérismerete, hogy mindenről tudja, vajon veszélyes-e. Mellesleg, a biztonság ebben a kérdésben nem objektív fogalom. Sokféle összetevőről egymásnak ellentmondó véleményeket hallunk (például ízfokozók), illetve gyakran előfordul, hogy amit korábban veszélytelennek hittünk, arról kiderül, hogy nem az.
A megoldás tehát nem az lehet, hogy megpróbálunk lépést tartani az élelmiszeripari fejlesztésekkel, anyaghasználattal és folyamatosan bíráskodni az újfajta árucikkek és összetevőik felett. Ettől sokkal ésszerűbb, ha olyan élelmiszert fogyasztunk, melynek az egészséges voltáról már meggyőződtünk. Legyen egy pozitív listánk arról, hogy mit érdemes megenni és ezt a listát bővítgessük, ahogyan bővítjük ismereteinket.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

adalék anyagok, E számok

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Az adalékanyagok az élelmiszerekhez szándékosan hozzáadott anyagok. A hozzáadás célja az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak javítása, eltarthatóságának növelése, tápértékének megőrzése, feldolgozhatóságának megkönnyítése. Az adalékanyag nem élelmiszer, mennyisége legfeljebb 10g/kg az élelmiszerben és valamilyen kedvező hatást vált ki vagy az előállítási folyamatban, vagy a kész élelmiszerben.

Az adalékanyag felhasználásra vonatkozó előírások folyamatosan bővülnek, újabb anyagokat vesznek fel az engedélyezett listára, de az is előfordul, hogy egyes anyagok felhasználását korlátozzák, mint pl. a ciklamát tartalmú édesítőszerekét.

Az E számok az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok rövid jelölései, amelyek a feldolgozott ételek címkéin gyakran szerepelnek Európában.

Az adalékanyagokról, E számokról nagyon sok információt találunk a weben, magazinokban és kiadványokban. Szakemberek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az összeállítások jelentős része a tényeken túl téves információkat is tartalmaz, melyek elterjednek a laikusok között és tényként kezdjük el azokat kezelni. Bizonyos adalékanyagokról elterjedt, hogy betegségek kialakulásáért felelősek, mint az allergia, idegrendszeri problémák, emésztési rendellenességek, vagy daganatos megbetegedések, azonban a tárgyilagosságra törekvő források szerint az anyagoknak csupán kis részéről bizonyosodott be ilyen egészségkárosító hatás.

Szakemberek továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatását az adalékanyagok mellett számos más dolog is befolyásolhatja, ilyenek pl. a hőkezelés módja, vagy a vegyszer-maradványok.

A helyzetet bonyolítja, hogy az adalékanyagok tudományosan megalapozott megítélésében is vannak olykor változások. Az újabb értékelésekből kiderülhet, hogy korábban problémamentesnek ítélt anyagok felhasználható mennyiségét csökkenteni kell, vagy, hogy bizonyos fogyasztók esetében problémát okozhatnak. Egyes anyagok lekerülhetnek az engedélyezett listáról (lásd fentebb az édesítőszerek példáját), mások felkerülhetnek a listára. Az átlagos fogyasztót az ilyen változások elbizonytalaníthatják, csökken a bizalmunk, hiszen azt érzékeljük, hogy az adalékanyagok megítélése nem feltétlenül objektív és végleges.

Aki tehát szeretne tisztán látni az adalékanyagok dzsungelében, az nem spórolhatja meg az alaposabb tájékozódást.

A tudatos fogyasztói magatartás az lehet, ha körültekintően válogatunk az élelmiszeripari termékek között, ha igyekszünk saját magunk élelmiszert előállítani, vagy ha ismert, megbízható forrásból szerezzük be táplálékunk minél nagyobb részét.

linkek:
http://www.gunda.hu/e_num/index.html
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mi-elelmiszer-adalekanyag;
http://adalekanyag.lap.hu/;
http://www.femina.hu/egeszseg/a_legveszelyesebb_adalekanyagok_listaja;