talajerózió címkéhez tartozó bejegyzések

talajerózió

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A talajerózió a talaj csapadékvíz, vagy öntözés által kiváltott eróziója. Az erózió szűkebb értelemben a csapadékvíz, tágabb értelemben a víz és a jég, általános értelemben minden felszíni erő felszínt pusztító munkája. A szél pusztító munkáját deflációnak nevezzük.
A talajerózió során a talaj anyaga elmosódik, csökken a talaj tápanyag- és humusztartalma, romlik a talajszerkezet, ezáltal jelentősen csökken a talaj termőképessége. Szélsőséges esetben a talaj teljesen el is pusztulhat, a felszínen pedig a terméketlen alapkőzet marad hátra.
Klasszikus értelemben a felszínen lefolyó csapadékvíz erózióját nevezték talajeróziónak, de kutatások bizonyították, hogy az esőcseppek felszíni becsapódása és a talajban szivárgó víz oldó hatása is okoz szerkezetrombolást, illetve anyagveszteséget, ezáltal csökkenve a talaj termőképességét. Hatásának elsősorban a növényzettel nem borított talajfelület van kitéve, amit a domborzati viszonyok (például meredek lejtők) fokoznak.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

talajélet

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A talajélet a talajban lezajló élettani folyamatok összessége.
A jó állapotú talaj a biológiai sokféleség szempontjából nagyon fontos élettér, hiszen mind tömegét, mind fajgazdagságát tekintve több élőlényt találunk a felszín alatt, mint a felszín felett. A talajban nagy tömegben élnek baktériumok és gombák, valamint sok más élőlény. A talajélet a humuszképződés szempontjából meghatározó, a termő réteget a talaj élő tömege hozza létre.
Amíg egy természetes erdei talajban 30-35 tonna élő anyagot találunk, addig egy szántóföldi talajban mindössze 2-4 tonnát. Ez is mutatja a szántóföldi gazdálkodásnak az élő szervezetekre gyakorolt káros hatását.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

talaj-csúcs

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A talaj-csúcs angolul ‘peak soil’, utalva a ‘peak oil’ kifejezésre, melynek jelentése, hogy elértük az olajkitermelés csúcsát és ettől a pillanattól kezdve csökkenő olaj-kitermelési hozamokkal kell számolnunk. A talaj csúcs azt jelenti, hogy művelt talajaink termőrétege fokozatosan csökken, lényegesen gyorsabb ütemben, mint ahogyan képes megújulni. A termőréteg eltűnésének okai a talajerózió, valamint a mezőgazdasági művelés egyéb szerkezetromboló és a talajéletet romboló hatása.
A jelenlegi használat mellett várható, hogy termőtalajaink néhány évtizeden belül kimerülnek.

témakör: táplálkozás, élelmiszer

nagyüzemi mezőgazdaság

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A nagyüzemi mezőgazdaság egyre nagyobb mértékben gépesített, valamint jelentős a vegyszer-felhasználása. A tájat nagyméretű, egynemű, azaz egyfajta növénynek helyt adó táblákban hasznosítja, ún. monokultúrás jelleggel.
Az elmúlt 40 évben a világ termőterületeinek mintegy 30%-a vált terméketlenné az emberi tevékenységnek köszönhetően. Ezen felül egyre több energia felhasználásával állítjuk elő élelmiszereinket – míg 1940-ben egy egység fosszilis energia felhasználásával 2,3 kalória élelmiszer-energiát állítottunk elő, addig ma 10 egység fosszilis energiát használunk 1 élelmiszer-kalória előállításához. Az élelmiszer- termelés energiaigénye tehát a 23-szorosára növekedett. Az Egyesült Államokban például az elfogyasztott fosszilis energia 19%-át az élelmiszer-ágazat használja fel, ezzel második az autós közlekedés után.

A nagyüzemi mezőgazdaságnak többféle környezeti terhe van:
-0 a gépek nagy súlya tömöríti a talajt, ami rontja a talajszerkezetet és a talaj vízgazdálkodását;
-1 a gépi művelés mellett jelentős a vegyszerhasználat, ami mind a talajban, mind az élelmiszerben kimutatható vegyszermaradványokat hagy;
-2 a rendszeres szántás, a talaj bolygatása szintén hozzájárul a talajszerkezet leromlásához, a hosszú idő alatt kialakult termőréteg eltűnéséhez, a talaj- erózióhoz;
-3 a nagytáblás művelés a vizek gyors elvezetését kívánja meg, mivel hatalmas területeken kell ugyanolyan termesztést folytatni. Ez a fajta művelés nem tud alkalmazkodni a helyi domborzati adottságokhoz;
-4 a nagytáblás művelés negatívan hat a helyi mikroklímára, mivel nincsenek olyan táji elemek (erdők, rétek, tavak), melyek képesek volnának megtartani a tájban a vizet, illetve védenének a széltől, kiszáradástól;
-5 a szántóföldi használatban levő területeken a talajban egy hektárra jutó élő tömeg mindössze 2-4 tonna, míg a természetes erdei talajban 30-35 tonna. Az így művelt területeken tehát lényegesen kisebb a talajélet, ami szintén a termőréteg csökkenéséhez és a romló talajszerkezethez járul hozzá;
-6 a nagyüzemi mezőgazdaság által művelt területek alig biztosítanak élőhelyet, ezért ezeken a területeken a felszín felett és a felszín alatt rendkívül alacsony a biológiai sokféleség;

témakör: táplálkozás, élelmiszer