vegyszerek címkéhez tartozó bejegyzések

Mosódió

2014.07.02.  ÖKO-Woodoo

A mosódiófa, vagy szappanfa (Sapindus mukorossi) szubtrópusi növény, Délkelet-Ázsiában terem. A fa 2,5-3 centiméter átmérőjű diótermését, a mosódiót Nepál, Pakisztán, India és Indonézia területén évszázadok óta használják mosásra. A mosódiófa termését az érést követően összegyűjtik, kiszárítják és kimagozzák.

A mosódió hatóanyaga a szaponin, mely 13-14%-os koncentrációban található meg a dió héjában. A szárított héjat kell a mosandó ruhák közé helyezni. A szaponin vízzel érintkezve kioldódik a mosódióból, ezért a víz mérsékelten habzani kezd. Úgy hat, mint a szappan. Jelentős tisztítóerővel rendelkezik, jól oldja a hétköznapi szennyeződéseket, emellett a kellemetlen szagokat is kiveszi. Nem roncsolja a textíliák anyagát. Megbízhatóan működik 30-tól 95 C fokos mosási hőmérsékletig.
Környezetbarát, 100%-ban lebomló anyag. Allergiások és a különféle bőrbetegségekben szenvedők is használhatják, mert nem okoz bőrirritációt. Nem tartalmaz foszfátokat és egyéb szintetikus anyagokat.

Egy adag ruha mosásához 4-8 fél dióhéj szükséges, melyek 3-4 alkalommal is felhasználhatók, ezért nagyon gazdaságos mosószernek számít. A diókat vászon zsákban a mosógépben a ruhák közé kell tenni. Jó zsíroldó hatásfokkal rendelkezik, ezért képes eltávolítani a hétköznapi szennyeződéseket (ételfoltok, enyhébb zsírfoltok, stb.). A fehér ruhák mosásakor érdemes fehérítőszert adagolni mellé. Komolyabb foltok esetében folttisztítószer használata ajánlott. Lágyítja a vizet, így a ruhák puhábbak is lesznek, lúgossága miatt azonban a 100%-os gyapjú és a hernyóselyem anyagú ruhadarabok mosásához nem ajánlott.

bioakkumuláció

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Bizonyos vegyi anyagokra jellemző az élő szervezetekben történő felhalmozódás. Ekkor a környezeti koncentráció többszöröse is kialakulhat állatok, vagy emberek testében, általában a zsírszövetekben. Akkumulációra hajlamos és egészségre rendkívül ártalmas anyagok például a PCB-k (poliklórozott bifenilek), a PCDF-ek (poliklórozott dibenzo-furánok) és a PCDD-k (poliklórozott dibenzo-para-dioxinok).
A halak a PCB-ket (poliklórozott bifenilek) például képesek olyan mértékben felhalmozni testükben, hogy az eléri a vízben mért koncentráció 100 000-szeresét. A fenti vegyi anyagok és számos más vegyi anyag ráadásul perzisztens, azaz nagyon stabil, lassan bomlik le és a bekerülést követően sokáig kimutatható a szervezetben.

témakör: vegyszermentes háztartás

vegyszerek és egészség

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Egy átlagos ember naponta 10 000 szintetikus vegyi anyaggal találkozik.
Az általunk használt vegyszerek, hormonok és egyéb mesterséges anyagok egy része a mezőgazdasági művelés, a nem megfelelő hulladék-elhelyezés, vagy a szennyvízkezelés során a talajból, a felszín alatti és a felszíni vizekből bekerül a természetes anyagkörforgásba, és ezáltal élelmiszereinkbe.
Egyes vegyi anyagok képesek a környezeti koncentrációjuk sokszorosa arányában felhalmozódni az élő szervezetekben, ez a bioakkumuláció.
A XX. század súlyos vegyi szennyezéseinek története mutatja, hogy ha elkezdünk használni veszélyes anyagokat, technológiákat, azt tökéletesen soha nem tudjuk ellenőrzésünk alatt tartani. A környezeti biztonság alapja tehát az ilyen anyagok, gyártási folyamatok kiiktatása lehet. Saját életünkben a helyes megközelítés szintén az lehet, ha a veszélyes, vagy akár ismeretlen hatású vegyi anyagokat elkerüljük, száműzzük háztartásunkból. Lehetőleg azt használjuk, amiről tudjuk, hogy nem káros.

témakör: vegyszermentes háztartás

humusz, termőréteg

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A humusz a talaj felső rétege, a szerves anyagokat tartalmazó termőréteg. Nem egy vegyület, azaz nincs kémiai képlete és meghatározott szerkezete, hanem vegyületek keveréke. Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál nagyobb a termékenysége.
A talajban jelenlevő, vagy a talajba került szerves anyagok az ott élő mikroorganizmusok és szervetlen anyagok hatására fokozatosan lebomlanak: ez a folyamat a mineralizáció, amely során a bonyolultabb szerves anyagokból egyszerűbb szerves anyagok, majd a növények számára felvehető anyagok (H2O, CO2, kationok és anionok) jönnek létre. A lebomlás során keletkező egyszerűbb szerves anyagok a talajban levő szerves és szervetlen katalizátorok hatására képesek újra szintetizálódni. A talaj humuszkészletét a talajba jutó szerves anyag humuszosodása, valamint a humusz ásványosodásának dinamikus egyensúlya határozza meg*.
A szántóföldi, nagyüzemi mezőgazdaság a talaj rendszeres bolygatásával, tömörítésével, eróziójával és vegyszerezésével nagyrészt eltünteti a talajéletet és feléli a talajok humusz- tartalmát. Napjaink mezőgazdasági gyakorlatának egyik legjelentősebb veszélye a talaj termőrétegének a kimerítése, lásd talaj-csúcs.

témakör: táplálkozás, élelmiszer