CO2 címkéhez tartozó bejegyzések

bio üzemanyagok

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

Megújuló, környezetbarát és CO2-semleges alternatív üzemanyagként emlegetik gyakran a bio üzemanyagokat, ám a valóság ettől árnyaltabb.
Az ilyen iparilag előállított termékek esetében kérdéses lehet az energiamérleg (befektetett és kinyerhető energia), a CO2-mérleg, és ami talán mindkettőnél fontosabb, az alapanyag-előállítás élővilágra gyakorolt hatásai. Ezen a felületen nem szeretnénk állást foglalni a bio üzemanyagok energiamérlege tekintetében, mivel az egyes számítások gyakran egymásnak ellentmondanak, de fontos megjegyezni, hogy számos forrás szerint vannak olyan bio üzemanyagok, amelyek előállítása több energiát igényel, mint amennyi a termékből kinyerhető energia. Az energia-mérleg megállapításánál egyébként gyakori hiba, hogy nem veszik figyelembe egy termék előállításának virtuális energiaszükségletét, azt, hogy a teljes életciklus alatt felhasznált anyagok, gépek és más erőforrások maguk is mennyi energiát testesítenek meg.
Tanulmányok szerint egyes üzemanyag-típusok (pl, repce alapú biodízel és kukorica alapú bioetanol) előállítása több üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásával jár, mint amennyit a hagyományos fosszilis alapú üzemanyagok kiváltásával megspórolunk.
Több bio üzemanyag-fajta is a hagyományos motorhajtóanyagoknál magasabb környezeti terhelést mutat olyan indikátorok esetében, mint pl. a műtrágya túlzott mértékű használata, az ökológiai toxicitás, vagy a nyári szmog lehetősége. Ezek alapján bioetanolok esetében csak a fa- és a savó alapú bio-üzemanyagok összetett környezeti hatása volt alacsonyabb a fosszilis benzinénél, míg a biodízelek esetében csak a használt sütőolaj bizonyult környezetbarátabb megoldásnak a hagyományos gázolajnál.
A bio üzemanyagok tárgyilagos megítélését nehezíti, hogy óriási üzleti lehetőségről van szó, hiszen a motorizáció üzemanyaggal való ellátása sajnos az egyik legbiztosabb üzlet. A pénz mozgásba lendíti a lobby-érdekeket és gyakran orientálja a vizsgálatok eredményeit, valamint a szakmapolitikai döntéshozatalt.
A bio üzemanyagok környezeti szempontból akkor tekinthetőek kedvező alternatívának, ha
-11 energia- és CO2-mérlegük a teljes életciklus tekintetében egyértelműen pozitív;
-12 ha termesztésük ökológiai szempontból nem jár negatív hatással a korábbi területhasználati módokhoz viszonyítva (növényborítás, biológiai sokféleség, vízháztartás, mikroklimatikus hatás);
-13 a használat célja és eredménye bizonyítottan társadalmi szempontból előnyösebb a megelőző használatnál;
-14 a hasznosítás nem okoz hátrányt bizonyos társadalmi csoportoknak, pl. nem növeli meg az alapvető élelmiszerek árait

témakör: energia és környezet

Üvegházhatás

2014.06.15.  Fekete Zsombor

Az üvegházhatás elnevezés onnan ered, hogy a jelenség földi méretekben hasonló jelenség, mint amilyen az üvegházak felmelegedése.

A Napból érkező rövid hullámhosszú, nagy energiájú sugárzás melegíti a Föld felszínét, majd ez a meleg nagy hullámhosszú hősugárzás formájában hagyja el a földfelszínt. A hő űrbe való kisugárzását egyebek között az üvegházhatású gázok gátolják, mert azok gázrészecskéi nagyobb mértékben verik vissza a hősugarakat. Ez a hő-visszaverés az oka az üvegházhatásnak. Hasonló hatás érvényesül akkor, ha éjszaka felhős az ég és a hőmérséklet nem hűl le olyan mértékben, mint tiszta égbolt esetén.

Az elmúlt évezredek során jól megfigyelhető volt a párhuzamosság a légköri CO2 koncentráció és az átlag hőmérséklet között. Mára tudományos egyetértés alakult ki arról, hogy az üvegházhatást elsősorban emberi tevékenység okozza üvegház-hatású gázok egyre növekvő kibocsátásával. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik legjelentősebb forrása a fosszilis tüzelőanyagok, azon belül is elsősorban a kőolaj alapú üzemanyagok eltüzelése, használata. Jelentős kibocsátást jelent még a mocsarak és tőzegmoha-lápok lecsapolását követő felgyorsult rothadási folyamatok metán- kibocsátása, valamint az ún. ’permafrost’, azaz állandóan fagyott területek (pl. Szibériában) felmelegedés hatására történő lassú olvadása és metán-kibocsátása. További nagy kockázat a tengerek elszennyezése és annak hatására az algák pusztulása, ugyanis a tengeri algák hatalmas tömege nagyon jelentős CO2 elnyelő közeg.

Az üvegházhatást tartják az éghajlatváltozás legfontosabb okának.

A legfontosabb üvegházhatású gázok a CO2, a metán, a CFC-k és a dinitrogén-oxid. Ezen gázok üvegházhatásának erősségét a CO2-hoz szokták viszonyítani, ez alapján

–          a CO2 1-szeres;

–          a metán 20-25-szörös;

–          a CFC-k 15 000-szeres;

és a dinitrogén-oxid 230-szoros erősségű üvegházhatású gáz.

témakör: energia és környezet

humusz, termőréteg

2014.06.15.  ÖKO-Woodoo

A humusz a talaj felső rétege, a szerves anyagokat tartalmazó termőréteg. Nem egy vegyület, azaz nincs kémiai képlete és meghatározott szerkezete, hanem vegyületek keveréke. Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál nagyobb a termékenysége.
A talajban jelenlevő, vagy a talajba került szerves anyagok az ott élő mikroorganizmusok és szervetlen anyagok hatására fokozatosan lebomlanak: ez a folyamat a mineralizáció, amely során a bonyolultabb szerves anyagokból egyszerűbb szerves anyagok, majd a növények számára felvehető anyagok (H2O, CO2, kationok és anionok) jönnek létre. A lebomlás során keletkező egyszerűbb szerves anyagok a talajban levő szerves és szervetlen katalizátorok hatására képesek újra szintetizálódni. A talaj humuszkészletét a talajba jutó szerves anyag humuszosodása, valamint a humusz ásványosodásának dinamikus egyensúlya határozza meg*.
A szántóföldi, nagyüzemi mezőgazdaság a talaj rendszeres bolygatásával, tömörítésével, eróziójával és vegyszerezésével nagyrészt eltünteti a talajéletet és feléli a talajok humusz- tartalmát. Napjaink mezőgazdasági gyakorlatának egyik legjelentősebb veszélye a talaj termőrétegének a kimerítése, lásd talaj-csúcs.

témakör: táplálkozás, élelmiszer